|
Veszélyeztetik az ivóvízbázisokat, és az állat- és növényvilágban is káros hatásai lehetnek a természetes vizekben is egyre gyakrabban megtalálható gyógyszermaradványoknak.
Honlapunk is foglalkozott már a problémával, az új kutatási eredményről a Figyelő számolt be.
A molekulák kiszűrése a szennyvizekből eddig mégsem terjedt el, pedig sokan emiatt tartózkodnak a csapvíz fogyasztásától. A gyógyszerek bevételekor nem is gondolunk arra, hogy a hatóanyagok egy része nem oldódik fel szervezetünkben, hanem az anyagcsere révén a szennyvízhálózatba távozik. Az acetaminophen legalább 5, míg a ciprofloxacin antibiotikum 80 százaléka végzi a csatornákban. Ezek a vegyülettöredékek a biológiai lebontási folyamatokkal szemben igen ellenállóak. A szennyvízben még kimutatni is nehézkes a néhány molekulányi vegyületeket, kiszűrni pedig csak igen drágán volt lehetséges, ezért erre nem is került sor eddig. Ám a torontói Ryerson University negyedéves diákjai (képünkön) kifejlesztettek egy olcsó, a mai kereskedelmi forgalomban is beszerezhető technológiákra támaszkodó eljárást.
A berendezés két egységből áll. A membrán bioreaktor a vízben nem oldódó vegyületeket szűri ki, majd baktériumok segítségével kezdi meg a szennyező anyagok lebontását. A diákok a következő lépésként a víz oxidálására és fertőtlenítésére ultraviola fény és hidrogén peroxid alkalmazását választották, szemben a manapság jellemzően használt klórral. Az UV fény jól alkalmazható fertőtlenítésre, de csak kis mennyiségű szennyezés ellen, ezért volt fontos, hogy az első tisztítási fázis megbízhatóan kevéssé szennyezett vizet adjon tovább. A kísérletek során sikerült bemutatni, hogy az eljárás működőképes, segítségével 90 százalékkal csökkenthető a gyógyszermaradványok aránya. Az egyetem szeretné kórházaknál hosszú távon is tesztelni a rendszert.
Forrás: Figyelő |
