|
 A Duna Charta a jelenleg hatályos, sztálinista eredetű alkotmány elfogadásának 61. évfordulóján üdvözli az új magyar Alkotmány elÅ‘készÃtésének folyamatát, és reményét fejezi ki, hogy az új Alkotmány jogi kötelezettségként Ãrja majd elÅ‘ a magyar államhatalmi és közigazgatási szervek feladatát folyóink, erdeink, mezÅ‘ink és a magyar kultúrtáj megóvására - áll a többi között a Duna Charta augusztus 20-i sajtóközleményében.
Â
A Duna Charta álláspontja szerint hazánk új Alkotmányának, mint a legmagasabb szintű jogi normának ki kell fejeznie Magyarország elkötelezettségét hazánk természeti kincseinek megóvására, hogy mindazokat a természeti értékeket, amelyeket őseinktől ezen a tájon örökül kaptunk, megőrizve adhassuk tovább gyermekeinknek és unokáinknak. Kezdeményezzük, hogy az új Alkotmányba jogi kategóriaként kerülhessen be a Közös Természeti Örökségünk fogalma. Csak az alkotmányos védelem teremtheti meg természeti örökségünk szükséges oltalmát a rövidlátó gazdasági érdekek ellenében is.
A Duna Charta álláspontja szerint közös természeti örökségünk védelmének elsÅ‘dlegesen az ivóvÃzbázisokra kell vonatkoznia, ezek speciális jogi védelme a jövÅ‘ nemzedéke életének szempontjából megkerülhetetlen követelményként áll elÅ‘ttünk.
A környezeti katasztrófák kibontakozásának napjaiban jól látható globális változások az elkövetkezÅ‘ évtizedekben az ivóvizet drasztikusan felértékelik, a jövÅ‘ kék aranyának stratégiai jelentÅ‘ségét már világszerte felismerték. Magyarország ivóvÃzbázisa egyedülálló Európában, amely nem csak hazánknak, de a környezÅ‘ országoknak is ivóvÃz tartalékul szolgálhat. Ha nem tudjuk megvédeni ivóvizeinket, nemsokára már nem lesz mit védenünk.
Mindennél sürgetÅ‘bb feladatnak tartjuk – a nemzet fennmaradásának szempontjából is – az ivóvÃzbázisok védelmét, amelyet elvként az Alkotmányban is rögzÃteni kell.
Â
Forrás: VÃzminÅ‘ség.hu |
