|
— A Föld jelentÅ‘s részét a vÃz és a levegÅ‘ találkozása borÃtja, ám nem is olyan egyszerű megállapÃtani, hol végzÅ‘dik az egyik és hol kezdÅ‘dik a másik — idézte amerikai kutatók megállapÃtását a ScienceDaily cÃmű online ismeretterjesztÅ‘ folyóirat.
Az eredetileg a Nature tudományos magazin legfrissebb számában ismertetett tanulmány szerint a határ csak a vÃzmolekulák egynegyedénél van a legfelsÅ‘ rétegben; ezek azok a vÃzmolekulák, amelyekben az egyik hidrogénatom még a vÃzben van, a másik pedig szabadon rezeg felette. Alexander Benderskii kutatásvezetÅ‘, a Dél-Kaliforniai Egyetem munkatársa szerint ezek a molekulák választják el egymástól a folyadék és a gáz fázist. A szabad hidrogén úgy viselkedik itt, mintha csak egy gáz fázisban lévÅ‘ atom volna, miközben az ugyanabban a vÃzmolekulában lévÅ‘ "ikertestvére" sokkal inkább ahhoz hasonlóan viselkedik, mint a vÃztömegen, folyadékfázison belüli hidrogénatomok. A megállapÃtás elméleti és gyakorlati szempontból is fontos a vÃz felszÃnén lejátszódó reakciók jobb megértéséhez. Mivel a Föld felszÃnének mintegy 70 százalékán található levegÅ‘-vÃz határfelület, a környezetkémiában fontos folyamatok jelentÅ‘s része ennél a vÃz-levegÅ‘ találkozásnál zajlik le, és a légkör egyensúlyának fenntartása szempontjából fontos kémiai reakciók nagy része is itt játszódik le. A tanulmány eredménye felveti azt a kérdést is, miként lehet ezt követÅ‘en pontosan meghatározni a levegÅ‘-vÃz határfelület fogalmát. Ha ugyanis a "terpeszben álló", részben kilógó molekulák alkotják ezt a határt, akkor ez egy olyan léckerÃtéshez hasonlÃtható, melyben négy léc közül három hiányzik és csak a negyedik van a helyén. Bár az is igaz, hogy a vÃzmolekulák mozgása miatt itt a "negyedik léc" pozÃciója másodpercenként milliószor változik. Ha viszont a vÃzmolekulák teljes felsÅ‘ rétegét tekintjük a határnak, akkor - az analógiánál maradva - a kerÃtésben minden negyedik léc idÅ‘nként kiugrik.
Forrás: MTI
|