Igazi vizes napok követték egymást idén húsvétkor, hiszen a msotani azon ritka alkalmak egyike, amikor a húsvét és a Víz Világnapja egybeesnek. A víz régen is a tavaszhoz, így a megújuláshoz, a megtisztuláshoz, a termékenységhez kapcsolódott.

 

A húsvét mozgó ünnep: mindig a tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni vasárnap, azaz mindenképpen március 22. és április 25. közé esik. Az mostani a legkorábbi húsvétok egyike. A Víz Világnapja az 1992-ben tartott Dublini Környezetvédelmi Konferencia javaslata alapján március 22-e. (1950-ben ugyanezen a napon alakult meg a Meteorológiai Világszervezet. )
Ha húsvét, akkor locsolás, mégpedig vízzel. Abban megegyezhetünk, ha a locsolóvíz minősége nem is kifejezetten fontos, hőmérséklete annál kellemetlenebb meglepetéseket tartogathat a miden óvintézkedés ellenére hétfőn többnyire mégis vödörvégre kerülő fehérnépek számára. Az utóbbi időben természetesen új eszközökkel bővült a legények repertoárja: a korábban kutak mellett vizesvödrökkel megöntözött menyecske képe lassan feledésbe merül. Ehelyett a karakánabbak szódavízzel, a visszafogottabbak kis kölnivízzel indulnak útnak, hogy otthonaikban felkeressék a hervadozó virágszálakat.

 

És hogy honnan ered a népszokás?
Az egyház magyarázata alapján a locsolás részint a keresztelésre utal, részint azokra a legendára, amelyek szerint a zsidók, esetleg a Jézus sírját őrző katonák vízzel öntötték le a Jézus feltámadását hirdető jeruzsálemi asszonyokat.
A néprajzi lexikon szerint a keresztény szokások tulajdonképpen ráépültek a már meglévő ősi rítusokra, amelyek a tavaszhoz, így a megújuláshoz, a megtisztuláshoz, a termékenységhez kapcsolódtak.
Vízben tehát nem lesz hiány: március 22-én ország- és világszerte víz világnapi rendezvényeket tartanak, aki pedig mégis megfeledkezne a víz jelentőségéről, a hétfői locsolás újra emlékeztetni fogja rá.

Forrás: Vízminőség.hu