Gondolta volna, hogy a vödör szó „összeszűrte a levet” az idők folyamán a vodkával? Ráadásul a víz sem maradt ki ebből? A nyelv szövevényei számunkra sokszor kifürkészhetetlenek, de nem így a nyelvész számára, aki avatott füllel hallja meg és ismeri fel a szavak feledésbe merült rokonságát.

Dr. Fancsaly Éva, a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészkarán a Nyelvtudományi Tanszék Finnugor és Magyar Nyelvtörténeti Szemináriumának docense a víz szó nyomába eredve megannyi érdekességet mesél. Így megtudhatjuk, hogy a szó már legelső szövegemlékünkben, a Halotti Beszéd és Könyörgésben is előfordul, mégpedig az alábbiak szerint: „Es oz gimilsnec vvl keseruv uola vize – és annak a gyümölcsnek olyan keserű volt a vize”. A víz szó finnugor eredetű, a finn vesi, az észt vesi, a cseremisz wet, és a vogul vet is erről tanúskodik. 1533-ban már származékát, a vizelet szót is használták, az ember, állat testének nedvességét értették alatta.
Egyesek szerint összefügg az indoeurópai nyelvek ’víz’ szavával is, így a gót wato, az ősszláv voda, a latin Unda, a német Wasser, az angol water is szegről-végről rokonságban állhat magyar szavunkkal.
Ugyancsak a „családhoz tartozik” a vedel szó, amely 1772-ben jelent meg először a víz főnév –d képzős származékaként. A rokon finn nyelvben a ’víz’ jelentésű vesi birtokos alakja veden.
A magyar nyelv gazdag szláv átvételekben, amelyek közül nem egy szintén a vízzel áll kapcsolatban. Így a vödör, veder szavunk is szláv eredetű, a voda ’víz’ származéka. 1165-ben vaderei, 1405-ben veder formában szerepelt, ’vízhordó edény’ jelentéssel. Érdekes, hogy ragozott alakot vettünk át, többes szám birtokos esetet. Ez azzal magyarázható, hogy űrmértéknek használták, s a szlávban 5 után már többes szám birtokos esetet kell használni. 1658-ből már ismert a votka, azaz vodka szavunk. Északi szláv eredetű, többszörösen átvett szláv jövevényszó. A szláv szó a voda ’víz’ szó kicsinyítő képzős származéka. Azt jelenti: vizecske.
Ne feledjük az indián regényekből is ismert a tüzes víz, ami alatt ugyancsak nem kifejezetten vizet kell érteni. A vízzel kapcsolatos szláv átvételek közé tartozik vidra szavunk is. A bolgárban, az oroszban is vidra a halevő víziállat neve, s így összefüggésben van a víz" jelentésű vodá-val is, lévén vízben élő állat. Ez a név a ’víz’ jelentésű ógörög hidrosz-szal és a szintén görög eredetű víziszörnnyel, a sokfejű hidrá-val lehet még rokonságban, a fent említett indoeurópai rokonságot tekintve.
További érdekességként szolgálnak vízzel kapcsolatos földrajzi neveink. A Budai várnál elterülő városrész, a Víziváros neve például tükörszó, szó szerinti fordításban vettük át a német Wasserstadt megfelelőjeként. Valószínű, hogy az itt folyó és gyakran kiömlő Duna miatt nevezték így.
Az Olt bal oldali mellékfolyója Erdélyben Fekete-ügy néven ismert. Az utótag a régi magyar ügy – igy ’víz, folyó’ jelentésű szó volt. Ez a szó valószínű, hogy összefügg a víz szavunkkal. Ma elhomályosult származékokban, földrajzi nevekben fordul elő. A Fekete-víz a Dráva mellékvize Baranyában.
Régen volt egy –jó ’folyó’ jelentésű szavunk is. Ez ma már csak elhomályosult összetételekben, folyóneveinkben fordul elő. Finnugor eredetű volt, lásd a finn Joki: Joensuu ’folyószáj’ szót, amely ma egy finn város nevét is adja.
A –jó szavunk több folyónevünkben is jelen van. A Sajó így savas folyót jelent, a Hejő pedig hev-, hév ’meleg’ jelentésű szavunkkal együtt meleg folyót. Az utóbbi esetben hangrendi illeszkedés történt. Ugyanide sorolhatjuk Hévíz nevét is: szintén meleg vizet jelent. A Berettyó neve a berek és a –jó, azaz a „berek melletti folyó” jelentésre vezethető vissza.

Forrás: Vízminőség.hu